- a Balaton mentőakció

Még a Balaton legnagyobb rajongói közül sem járt mindenki a nagy tó kistesójánál, pedig ezt a csodavilágot mindenkinek látnia kell egyszer. A Kis-Balaton név sokáig teljesen ismeretlen volt, hiszen ezt a területet a Balaton öbleként emlegették, ahol még gőzhajó is közlekedett ekkoriban. Hogy végül miért lett ez hazánk egyik legkülönlegesebb területe? Többek között azért, mert itt a mérnöki gondolkodás és a természet erejének koprodukciója szült valami igazán egyedit. Hogy hogyan történt mindez? Menjünk vissza az időben!

Első utunk a XVIII. századig visz minket, amikor a Zala folyó a Balaton öblébe rakta le a hordalékát itt, a Keszthelyi-öböl délnyugati csücskében. Ekkoriban igen változó volt a Balaton vízállása, akár 3-5 m-es eltérésekkel, ami a környező 15-20 km településeit is érintette. Éppen ezért már az ókor óta próbáltak megoldást találni a problémára. Az emberi beavatkozások kezdetben nem voltak jó hatással az öbölvidékre. 1864-ben létrehozták a Sió zsilipet, majd a következő században a Zala árvízvédelmi töltései épültek. A Balaton vízszintje már kevésbé ingadozott. A lápos, nádassal borított részt csak két kisebb terület, a Vörsi és Zalavári víz törte meg. Mindezt azonban ekkoriban szárazföld választotta el a folyótól, így a szűrő funkció tulajdonképpen megszűnt. A Balaton környéke fejlődött, de részben az előbb leírtak, részben a nagy gazdasági és technológiai változások miatt a vízminőség egyre csak romlott, és megkezdődött a Balaton vizének eutrofizációja, azaz elalgásodása, ami így egyre kevésbé volt már alkalmas a fürdőzésre. A Kis-Balaton területe pedig tulajdonképpen egy mocsárvidékké változott a lecsapolások és szabályozások következtében.

Akkor született a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” egyedülálló ötlete. 1981-1985 között a Kis-Balaton területét ismét elárasztották, így az újra elláthatta természetes előszűrő szerepét. A rendszer első lépéseként a  Hídvégi-tó felduzzasztására került sor. Erre a 18 km²-es területre fut be a Zala folyó, hogy az általa hozott oldott tápanyagokat ez a kis tó csapdába ejthesse. Ezt a körülbelül 30 nap alatt, amit a Zala vize itt tölt, az itt élő szervezetek felhasználják.

A Kis-Balatonon a második ütemben többek között az Ingói-berek vízszintjének irányíthatóságát tűzték ki célul. A Fenéki-tó még nem elárasztott területeinek elöntésével pedig 2015-re tulajdonképpen a közel 150-200 évvel azelőtti viszonyokat állították vissza, ezzel megmentve a Balaton vízminőségét, ugyanakkor biztosítva a szabályozhatóságot, kevésbé függve az időjárási viszonyoktól. Ez volt tehát a rövid története annak, hogyan mentette meg a kistesó a nagytesót azzal, hogy visszatérhetett régi szerepéhez. Mi pedig emiatt élvezhetjük továbbra is  a magyar tenger csillogását.

Megköszönve a kistestvér áldozatos munkáját, látogassunk el a Kis-Balatonhoz, hogy ott a sokszínű növény- és állatvilágot bámulva teljesen kikapcsolhassunk, ahogy tette ezt Matula bácsi is. 

További képeinkért kattints ide vagy lesd meg a Kis-Balatonon készült sztorikat az instagram oldalunkon. Ha az instagram történetekről lemaradtál, keresd őket a profilunk alatti összefoglalókban!